Sommer László, a MAZSIHISZ Oktatási Osztályának vezetője, akivel már régóta dolgozunk együtt, a Hunyadi téri körzet tagjaival látogatott el Komáromba. Ekkor kaptunk tőle meghívást a magyarországi zsidó tanárok csoportjába, mely 2007. június 24-től július 3-ig tíz napot töltött a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet Holokauszt Tudományok Nemzetközi Iskolájában.
A 25 fős csoport vasárnap kora délután érkezett meg Tel Avivba. A Ben Gurion repülőtérről szállásunkra a Hotel Jerusalem Goldba mentünk, mely a város kapujában található. Az első izraeli órák az ismerkedés jegyében teltek, melyet Chava Baruch, a Yad Vashem magyarországi és romániai oktatási felelőse vezetett. Az esti ünnepélyes megnyitón beszédet mondott Ephraim Kaye, az Angol Nyelvű Szemináriumok és a Zsidó Világ Osztály vezetője valamint Magyarország izraeli nagykövetségének kulturális ataséja.
A hétfői napot dr. Pesach Schindler rabbi előadásával kezdtük, aki a Churban fogalmát ismertette a bibliai és a rabbinikus gondolkodás tükrében. Ephraim Kaye a zsidó politikai pártok a két világháború közti Lengyelországában címmel tartott előadást. A délután folyamán a Yad Vashem 2005-ben megnyitott új tárlatát tekintettük meg Chava Baruch vezetésével. A múzeumban eltöltött három óra számtalan kérdést vetett fel bennünk. Az este folyamán Gádor Miki barátunk kalauzolta a csoportot Jeruzsálem óvárosában. Elmentünk a Siratófalhoz, barangoltunk a zsidó és az örmény negyedben.
Másnap Sulamit Imber, pedagógiai igazgató ismertette az oktatási intézmény filozófiáját. Felvázolta, hogy hogyan illesztik be az oktatásba az áldozatok, a tettesek és a külső szemlélők történeteit. Beszélt arról, hogy hogyan lehet a Holokausztot az egyes életkoroknak megfelelően oktatni. Dr. Kinga Frojimovics a magyar zsidók és a zsidókérdés a két világháború között problematikáját elemezte. Az Elpusztított Hitközségek Völgyében Gittu Zitkovits és Eszter Miron túlélők történeteit hallgathattuk meg. A szervezők számára fontos volt, hogy Jeruzsálemmel is minél jobban megismerkedjünk. Amir Golani régész kalauzolt minket buszos kirándulásunkon, mely során a város egyes külső kerületeit, Gilot, Armon Hanacivot, Har Hacofimot és Neve Smuelt látogattuk meg. A szerda délelőtt dr. Rafi Vagoé, a Tel Avivi Egyetem tanáráé volt. Elsőként a modern antiszemitizmus európai kialakulásának körülményeit ecsetelte, majd a náci rasszista ideológia és zsidó ellenes németországi politika került terítékre. Az antiszemitizmus iskolai kezeléséről Chava Baruchal beszélgettünk. Vele kerestük fel a Nők a Holokausztban időszaki kiállítást. A Yad Vashem weboldalán található magyar nyelvű oktatási anyagokat is megismerhettük ezen a napon (www.yadvashem.org). Este a jeruzsálemi magyar közösség tagjaival találkoztunk. A klub összejövetelét Eszter Miron nyitotta meg, a nap előadói az izraeli magyar napilap az Új Kelet munkatársai voltak. Róna Éva Sütő Andrásra emlékezett, Gideon Perrel új könyvéről Ádám Ráchellel a Kol Israel (izraeli közszolgálati rádió) magyar adásának vezetője beszélgetett. Az este folyamán találkoztunk Miriam Neiger Fleischmann komáromi születésű festőművésznővel. Miriam megmutatta az esti Jeruzsálemet.
Dr. Rob Rozett csütörtök reggel a zsidó vezetés dilemmáiról, a Judenrátok szerepéről adott összefoglalást történészi szemmel. Az új oktatási központba is ellátogattunk, ahol megnéztük a vizuális oktatótermet, olyan kérdésekről hallhattunk a túlélőktől, tanároktól, történészektől és rabbiktól, mint például: Hol volt Isten a Holokauszt alatt? Vannak-e határai a Holokauszt művészi reprezentációjának?… Pillantást vetettünk a Yad Vashem filmtárára, majd megnéztük hogyan rögzítik az Emléklapok adatait a számítógépes rendszerbe. A csoport megemlékezést tartott a semmibe menő Marhavagonnál és az Emlékezés csarnokában is, melynek hamvakat takaró padlóját 6 millió mozaik fedi. Megismerhettük még Márta történetét, aki Lengyelországban élte túl azokat a borzalmas éveket. Yael Richler, „Körök” – Zsidó értékek a Holokauszt alatt című okatatási csomagról tartott előadást. A délután folyamán Tel Avivot és Yaffot kerestük fel, jutott idő egy kis fürdőzésre is a Földközi – tengerben.
A Holokauszt irodalmi tükröződéseiről Jakov Barzilai tartott előadást, az író és költő saját könyvét ajándékozta a képzésen résztvevőknek. A diaszpóra zsidó oktatási kérdéseiről dr. Ráchel Korazim, a Szochnut munkatársa ébresztett bennünk gondolatokat. A pénteki napon felkerestük az Óvárost, jártunk a Templomhegy történetét bemutató Davidson centerben és a Cion hegyen. Este dr. Gabi Bar-Saked vezetésével vettünk részt a Kabalat Shabaton egy zsinagógában. Az ünnepi vacsora után valóban pihenés következett. A shabati program az Izrael Múzeum meglátogatása volt. Mi a nap nagy részét a komáromi származású Vajnorsky családdal töltöttük. Jó volt újra látni Teri nénit, és két lányának családját. A nap vége felé Gádor Mikivel sétáltunk el a Jaffa kapuhoz, Dávid tornyához. A városfal mellett haladva eljutottunk a Siratófalig.
Az új hetet Dr. David Silberklang előadásával kezdtük, aki a Végső megoldásról tartott összefoglalást. A magyar zsidó cionista szervezetek bátor helytállásáról David Gur beszélt. A Horthy korszak zsidóságáról dr. Haraszti György tartott előadást. Az OR-ZsE történésze segített eligazodni az eddig hallottak terén is. Kármán Gyuri bácsi, a Rabbiképző liturgia tanszékének vezetője, televíziós szakember a burgenlandi embermentőkről vetített egy rövidfilmet, melyből saját történetét is megismerhettük. A képzés témájának feszültségét az esti Hora-táncház oldotta Yehuda Ben Harush vezetésével.
Hétfőn dr. Rafi Vago a Holokauszt tagadás és az antiszemitizmus modern világba kalauzolt el minket. Szomorú volt hallani, hogy milyen erősek ezek az irányzatok napjainkban. Szabadidőnkben felkerestük a Yad Vashem könyvtárát és levéltárát, ahol érdekességeket is találtunk közösségünkről. A záró beszélgetésen mindenki elmondhatta gondolatait az Izraelben eltöltött napokról, majd egy kis műsorra került sor Aron Dovid, Vencel György és Szerdócz Ervin kántorok és Székelyhidi Hajnal operaénekes közreműködésével. A búcsúvacsora jelezte, hogy lassan véget ér jeruzsálemi utunk. Másnap a Ben Gurion repülőtér kifutópályája felé gurulva azon gondolkodtam, mennyire hasznos is volt ez a tíz nap oktatási programjaink szempontjából, milyen sok új embert ismerhettünk meg az út alatt, és mennyire jó volt viszontlátni a rég nem látott ismerősöket…
Köszönet a szervezőknek, hogy részesei lehettünk ennek az életre szóló élménynek!