Az emlékkönyvből… – Izsna emlékei

“Háát igen, a Faházak… Nem is tudom hol kezdjem, annyi emlék kötődik Hozzájuk. Ha valaki – úgy, mint én is – több évben is olyan szerencsés volt, hogy Szarvason tölthette nyara egy részét, és azon belül is a Faházakban, szinte biztos, hogy alig van olyan Faház, amelyikhez ne kötné valamilyen emlék. Hiszen, hiába volt az összes első ránézésre egyforma, közel sem voltak azok. Az egyik mögött éjjel a madrichok elől bújkáltunk, a másiknak a WC-jéban a szomszéd szoba lakóit bújtattuk (nem sok sikerrel ), a harmadikban a nagy kártya partyk folytak, a negyedikben meghaltam a gyilkosos játék során, az ötödikben a (néha unalmas) peulák folytak, a hatodik előtt beszélgettem először azzal a fiúval, aki már előző nyáron is nagyon tetszett és folytathatnám még oldalakon keresztül… A lényeg, hogy a lelkem egy részében most is tovább éltek, Ti, drága, feledhetetlen Faházak. Sosem feledünk Titeket, még akkor sem, ha már nem Vagytok és a helyetekre épült házak korszerűbbek is lesznek. Hiányozni fogtok! “