Szarvast nem lehet nem szeretni. Sajna már néhány éve nem voltam és nagyon hiányzik.
Csak egy rövid story…
A múltkor itt Izraelben utaztam a buszon és egy fiatal izraeli lány megszolított, hogy nagyon ismerős vagyok neki. Gyorsan rajöttünk, hogy Szarvason találkoztunk pár éve. Elkezdtünk beszélni a táborról, a Peperől (hehe), a Friciről, Ági néniekről….stb. Olyan hihetetlen volt az egész… egy teljesen ismeretlen izraeli lánnyal a buszon volt egy titkos jelszavunk… Szarvas. Majdnem elbőgtem magam a meghatottságtól.
Én ezért is szeretem Szarvast. Ez egy eltéphetetlen kapocs közöttünk, azok között akik ott nőttünk fel és az mindegy, hogy most melyik országban élsz…
Besnyő Dóri