Yickó, akit Verő Tominak néztek… – az emlékkönyvből

Annyira jo olvasgatni ezeket a bejegyzeseket.Köszi mindenkinek, aki ír. 🙂
Én is leírok egy faházas élményt.
Galilos voltam amikor két másik szobatársammal (az egyik az unokatessóm volt) rendszeresen átlógtunk éjszakánként a fiúk szobájaba. Nagyon izgalmas volt, suttogva beszélgetni es lesni az ablakból, hogy jönnek-e a madrichok. Egyik éjszaka már kicsit későn vettük észre, hogy valaki közelít. (mindannyian azt hittük, hogy a Verő Tomi az). Arról már szó sem lehetett, hogy kilógjunk a szobából. Maradt hát a kézenfekvő megoldás… mi lányok elbújtunk a wc-ben.
Hirtelen nagy csönd támadt a szobában. Mi a wc-ből hallottuk, hogy nyílik a szoba ajtó, majd egy pillanattal kesőbb a Yickó ránk törte a wc ajtót. Meg se tudunk szólalni a meglepetéstől. (azt a mai napig nem értjük, hogy keverhettük össze a Yickó és a Verő Tomi sziluettjét, mert hát ha másról nem a híres vádliról rá kellett volna jönnünk, hogy ez a Yickó :-))
Persze vissza lettünk küldve a szobánkba es másnap iszonyú fejmosást kaptunk. Yickó, bocsi de most elárulom, hogy azért meg aznap hajnalban mégegyszer átlopóztunk a fiúkhoz, mert hát hadi tanácsot kellett tartanuk… ki akartunk találni valami nagyon jó kis storyt, hogy miért is találtál ránk az éjszaka közepén a fiúknál.:-)

B. Dóri