Csak ülök a mikroszkóp előtt, a tűszonda pásztáz fel s le,… mint a faág PomPom alatt az iskola előtt, amikor Picurra várt… déjà vu érzésem van, IV. épület 1/A labor (ugye, ugye kollégák!).
Tegnap este egy postai értesítő fogadott az ajtóban. Csomagom jött Szlovákiából. Miután a Google segítségével megfejtettem a héber szöveget, kiderült a közeli postára kell érte mennem. Milyen jó, hogy pár hete megejtettem a szombat esti portyát, így már tudtam, reggel merre kell útnak indulnom a Jeruzsálem utcában.
Az estének volt még egy kimagasló pontja. Hat hét után ráakadtam a boltban kedvenc, “májízű” padlizsánkrémemre, amelyet eddig hiába kerestem. HMMM, ez az íz utánozhatatlan. El is fogyott az egész dobozka.
Reggel 8-kor már a posta előtt toporogtam. A nyitás után a 985-ös sorszámot húztam. Ok, a 980-astól kezdték osztani 🙂
Pár perc és kezemben volt a pakk. Sietős léptekkel hazavittem, s bár lassan mennem kellett dolgozni, muszáj volt kinyitnom. Gyermeki mosollyal az arcomon kezdtem kibontani a gondosan becsomagolt dobozt. Olyan érzés volt, mintha egy kincsesládát sodort volna a partra a tenger. Küldemény anyától és apától.
Finom, otthon illatú kedvenc ingek, egy szarvasi póló (2009) és egy kockás rövidnadrág volt többek között benne. Gondos szüleim mellékeltek egy tábla csokit és egy játék repülőt is. Épülhet PASZTILAND Izraelbe kihelyezett városrésze!
Jó érzés csomagot kapni hazulról, kezdem érteni Nyilas Misit!
PASZTILAND 1 évvel ezelőtt /még az átépítés előtt, a CARGO reptér nélkül/:
/hibakeresésé 2.0/
KISPASZTI WEB 