Hírek

“Unom, hogy soha senki semmihez nem fűz commenetet. Én most megtöröm a jeget!
Íme: tetszik az új dizájn! Nagyon kellemes, pozitív hangulatot áraszt. Ha lesz egy kis időm, írok egy-két történetet az emlékkönyvbe.”

Baliga Andris

“Én azért szeretnék egy szobaszámot, mert nagyon jó emlékek kötnek Szavashoz. ugyan egy ideje bizonyos okoból kimaradtam a táborból,de mégis valahogy úgy élnek benem az emlékek mintha tegnap lett volna. bár ez lehet hogy annak lehet betudni h az egyik nagyon kedves ottani barátom most az osztálytársam méghozzá az illető nem más mint az akit már előttem emlegettek, aki felvágta a mellkasát… jó kis történet volt én akkortájt épp a wc-ben kuksoltam mert azoknak a nagyon jó masszív ajtóknak köszönhetően beszorultam. asszem az ott töltött időmet sem felejtem el egyhamar, a többiek nem akartak nekem hinni, de miután mir a két kezemet is kidugtam az alsó ajtórácson már elhitték és hívták a gondnokot. szal a lényeg hogy valamikor akkor történt a baleset, én arra emlékszem belőle, hogy drága barátunk nekirontott az ajtónak, és hát az üveg nem bírta az ütést… aztán felállt h neki semmi baja és elindult a gyengélkedőre, a baj csak az volt h tiszta vér lett a vágásoktól. de mint utóbb kiderült a kórházban is végig röhögött. Még ma is ilyen és a hegek sem tűntek el róla.
És hát igen az a bizonyos személy is én vagyok az a 11 éves lány… hát igen az biztos hogy felejthetetlen élmény volt, de azt sem felejtem el soha amikor Pepére ráhoztam a frászt amikor szaltóztam és majdnem kitörtem a nyakamat. Hát istenem rosszul estem és nem kaptam levegőt 1 kis ideig, csak utána eléggé szídtak mert miattam 1 kisebb sem szaltózhatott. Meg amikor kedves táborvezetőnk évfordulója volt és én voltam a mennyasszony, a csattom azóta sincs meg pedig nagyon szerettem, de jó volt eljátszani. Azt hiszem az egy egyedülálló szerep volt, és mindig minden a faházakhoz köt. A faházaknál ismerkedtem össze életemben először külföldivel, 1 bolgár lány volt. Nagyon jól elvoltunk mindig megbeszéltük az akkori angoltudásommal, hogy jól vagyunk; meg az izraeli lányok… ott táncoltunk velük a házak előtt és énekeltünk. A hajunkat csinálták meg. Azt a frizurát azóta is próbáltam megcsinálni de nem megy. és nagyonsok ott festett pólóm meg van még. Asszem nekem tényleg sokat jelentett ez az egész. de csak mostjöttem rá. Én mindezekért szeretnék 1 táblát hogy mégteljesebbek legyenek az emlékek. Egy csoportfotó még mindig a falamon lóg:) és éljenek a fekete bárányok. Ez volt az egyik csoportnevünk:P:P:P
(jah és a helyesírást meg a nyelvtani részét, mondat szerkezeteket ne nézzétek. nem írok túl jól a gépen:P)”

Fenyő Dorkuc

Kedves Olvasóink!

Lassan négy hónapja működik a szarvasi faházak emlékoldala… A kezdeti fekete alapszínt a szürkés váltotta fel, most pedig a kék. A gyászos oldalból, egy vidám lappá változtunk, ahol mindenki megoszthatja kedvenc faházas emlékeit, élményeit!

Továbbra is várjuk a faházas képeket, írásokat!

 KisPaszti