A mai nap mikroszkópozással, egy potenciosztát és egy bevonatkészítő műszer megismerésével telt. Az izomláz még mindig erős hatással van rám. Nem nagyon tudok járni, különben minden rendben.
Rájöttem, reggelente a 61-es busz mindig az orrom előtt megy el – akármikor indulok itthonról -, s utána várhatok a következőre minimum 15 percet. Szerencsére a kisbolt előtt van egy pad. Amikor végre bekanyarodik egy busz a Negba utcába, biztos, hogy követi még egy, esetleg rögtön kettő 61-es is.
A tegnapi blogbejegyzésből kimaradt, hogy a ramat gani buszvégállomásnál egész nap üldögél két nyugdíjas bácsi kempingszékeken az árnyékban, reggel a bal oldali, este a jobb oldalon lévő járdán, követve a nap járását. A buszreform óta tűntek fel, amint elhagyja egy járat a végállomást, rögtön elkezdenek adminisztrálni. Gondolom rendszám, járatszám, pontos idő. Azt gyanítom, valamilyen civil szervezettől lehetnek, s adatot gyűjtenek egy esetleges tiltakozó akcióhoz. Ebből egyébként az utóbbi napokban volt pár városszerte.
Amióta buszra kényszerültem, szinte nem is látok macskát. Lassan kezdenek hiányozni. Remélem, legkésőbb a jövőhét elején újra gyaloglóképes leszek.
A bloghoz kötődő levelet hozott az Internet:
“…Mint a blog egyik legaktívabb olvasója, kérhetnék valamit? Ha megtennéd a … és az én kedvemért, hogy amit héberül idézel, írsz a blogban, azt zárójelben magyarul is odaírnád, azt nagyon szépen megköszönnénk, úgy lenne számunkra teljes! És hát ha kérhetnék még valamit….említesz sokszor izraeli ünnepet. Ha a főbb ünnepekről írnál egy-két mondatot, az szuper lenne, mert egyre jobban vonz ez a kultúra, és szeretnék olvasni ezekről is, ha megoldható…”
KisOkos az Olvasóknak:
– a blogban eddig említett ünnepek (forrás: Hayim Halevy Donin – Zsidónak lenni):
Sabesz/Szombat/Sabat – “Hat napon át dolgozzál, és végezd el minden munkádat, a hetedik nap azonban szombat az Örökkévalónak, a te Istenednek; ne végezz semmi munkát… azért áldotta meg az Örökkévaló a szombat napját, és megszentelte azt.” (2Mózes 20:9-11.) tovább
Shavuot – Sávuot a csodálatos esemény emlékezetét őrzi, amely Izrael gyermekeivel történt hét héttel az egyiptomi kivonulás után, amikor a Sínai-félszigeten letáboroztak a Sínai-hegy lábánál. Az esemény a Kinyilatkoztatás volt: az Örökkévaló kinyilvánította akaratát Izrael előtt. Ezt a Tízparancsolat kihirdetése jelezte. Bár a Tórát, amely összesen 613 parancsolatot tárjág micvotot tartalmaz, nemcsak ezek a parancsolatok alkotják, de ezek képezik az alapját. A Tízparancsolat vált a nyugati kultúrák többségének erkölcsi alapjává. tovább
Rosh Hashana – A Tóra és az imakönyv Emlékezés Napja, Jom HáZikáron és Sófárfúvás Napja, Jom T’ruá néven említi ezt a napot. A szellemi önvizsgálat és bűnbánat tíznapos időszakának kezdetét jelöli, amelyet Jom Kippur, az Engesztelés Napja zár le. Minthogy az évek számítása tisri első napjával kezdődik, ez a nap a zsidó világban Ros HáSáná, újév néven vált ismertté. tovább
Yom Kippur – A Ros HáSánától Jom Kippurig tartó időszak neve “tíz bűnbánó nap”. Miután Jom Kippurkor addig nem kaphatunk feloldozást az embertársaink ellen elkövetett bűnök alól, míg a sértett meg nem bocsátott, legkésőbb ezen a napon meg kell békítenünk, akit megbántottunk, és bocsánatot kell kérnünk. tovább
– a blogban eddig leggyakrabban használt héber és jiddis kifejezések:
madrich – ifjúsági vezető
slichá – elnézést, bocsánat
rakevet – vonat
shalom – béke (köszönös Izraelben)
stetl – Zsidó kisváros. Mezőváros. Nagy falu. Sehol másutt a világ diaszpórájában nincs ilyen, csakis Kelet-Európában, Lengyelországban, Litvániában, Ukrajnában. Héberül ajarah, jiddisül stetl, lengyelül miastecko. Városka: Städtchen. Egy egész város zsidó lakosokkal. Sok zsidó lakossal. Lehet háromezres, de lakhatják harmincezren is. Nem-nem, a stetl nem gettó. tovább
srámli, kaftán – tradicionális viselet (srámli – kucsmaszerű kalap; kaftán – kabátszerű viselet) klikk
kol beseder – minden rendben
kóser – Kásrut: ez a héber szó foglalja össze a zsidó étkezési szokásokat. Alapalakja a “megfelelő”, “alkalmas”, “a vallási előírásokkal összhangban álló” jelentésű koser (kásér).tovább
/ha valami kimaradt, tessék jelezni/
– mit lehet tudni a Bar-Ilan Egyetemről:
Izrael legnagyobb és leggyorsabban növekvő egyeteme, az intézmény weboldala szerint
– de mi az a sokat emlegetett Szarvas?
A Szarvasi Tábor egy olyan zsidó gyermek- és ifjúsági tábor, mely az egyéni fejlődést és a közösségépítést ötvözi.
A táborozók sokszínű témákról tanulnak játékosan. A programjainkkal nyitottságot építünk ki a táborozókban a zsidó hagyományok és értékek iránt, mindezt interaktívan, vitákkal, beszélgetésekkel, játékokkal a szabad választás elve alapján. A tábor lehetővé teszi a résztvevőknek, hogy átérezzék, milyen csoporthoz tartozni, megismerjék önmagukat, megnyíljanak, megtanulják a kölcsönös tiszteletet egymás iránt, s mindezt élményeken, kalandokon, izgalmas és érdekes programokon keresztül tehetik.
Az életkori sajátosságokat figyelembe vevő foglalkozásainkkal azt szeretnénk elérni, hogy a 12 napos turnusok alatt a gyerekek barátkozzanak, sportoljanak, kikapcsolódjanak és zsidó közösségi élményt kapjanak.
A táborozóink az egész napot úszással, táncolással, énekléssel és kenuzással tölthetik, de egy dolgot tudniuk kell Szarvasról: innen senki nem tér haza soványabban, mint ahogyan jöttek. Ez pedig azért van, mert mi működtetjük – szerénységet félretéve- Közép-Európa egyik legjobb és legízletesebb kóser konyháját, aminek menüjén a helyi specialitásoktól kezdve, mint például a gulyásleves, a különleges izraeli ételekig, például a humusz és a falafel, minden megtalálható. A légkondicionált ebédlőnkben ünnepeljük meg a születésnapokat, és énekelünk héber dalokat az ebéd előtt, közben és után.
1 című bejegyzés “posztdok napló 22. – kisokos” gondolatot, hozzászólást tartalmaz