posztdok napló 56. – Posztdok Paszti visszatér

Péntek reggel a budapesti Liszt Ferenc Repülőtéren rádöbbentem, vége az egyhetes szabadságnak. Irány vissza az “ígéret földjére”. A komáromi és budapesti látogatásomra még majd visszatérek. Érdekes volt, sok tekintetben. Élveztem minden pillanatát, kivéve, azt a 3+4+1 órát, amit a fogorvos székében töltöttem.

Szóval ott álltam beszállásra készen a B2 kapunál. Szerencsére nem egyedül, velem volt Anya, Apa és Tomi is. Holnap van Nati esküvője, így családostól indultunk útnak. Ezúttal nem az ELAL, hanem a Malév repített Izraelbe. A leszállás előtt felszolgált mazsolás édes kaláccsal szereztek ők is egy plusz pontot. 13:30-kor szálltunk le a Ben-Gurion 26-os kifutópályáján. Talán még sosem utaztam, olyan gépen, ahol a kapitány ennyiszer (legalább 4) szólt volna az utasokhoz, s részletes pontossággal beszámolt az útvonalunkról, a repülési paraméterekről. Legközelebb talán Szolnokon vagy Békéscsabán is felszállhatunk a gépre… 🙂

Még egy érdekességre felfigyeltem. Régebben a Malév gépek szemből (Ciprus irányából) közelítették meg Tel-Avivot. Most végigrepültünk a libanoni partok mentén, s egy bal-kanyarral fordultunk rá a Ben Gurion Repülőtérre.

Útlevél ellenőrzés,… megkaptam életem első, nem három hónapos – turista vízumos izraeli pecsétjét, amelyet a hosszas tortúra (lásd korábbi bejegyzések) során beszerzett diák-vízumomnak köszönhetek.

Sherut taxiba vágtuk (irány taxi 8-10 fő számára) magunkat, s elindultunk Neve Ilan moshav (moshav –  falu szerű településforma) szállodája felé. Egy családi találkozóra voltunk hivatalosak. A menyasszony töltötte itt a hétvégét az esküvő előtt. Jó volt újra találkozni a svájci rokonokkal, akiket nagyrészt nagybácsim sírkőavatása óta (2005) nem láttam. Az USA-ban élő másik unokatesómmal, Ronittal, aki férje és a három kicsi társaságában érkezett. S természetesen nem hiányozhatott Denise és Dani sem, akiknél párhete egy kellemes Sabatot töltöttem Jeruzsálemben. Őket is elkísérték a gyerekek családostul.

A program a családi fotóval kezdődött, majd péntek esti I´tentisztelet (azaz Kabalat Sabat – Szombat fogadás) a szálloda zsinagógájában, közös vacsora. A német. a switzerdütsch, az angol, a francia és a héber keveredett a beszélgetések során…

Szombaton a hagyományos ima után együtt reggeliztünk, majd következett a jól megérdemelt pihenés, a kicsiket egy bűvész szórakoztatta a szállodában, előkerültek a társasjátékok, s akadt idő az alvásra is. A délutáni imát és Tóra-olvasást (Tóra – Mózes öt könyve, szombat délután 3 ember “hívnak” fel a Tórához) követően Nati izraeli unokatestvérei egy kis jelenetet adtak elő meglepetésként arról, hogyan ismerkedett meg az ara a vőlegénnyel és hogyan döntöttek az esküvő időpontjáról.

A közös ebédet, pihenést követően kis sétára indultunk a közeli dombra, amelyről gyönyörű kilátás nyílt a Júdeai-hegyekre. A távolban feltűnt Ashdod és Tel-Aviv, a közelben Modiin és a Jeruzsálemet a tengerparttal összekötő 1-es út.

Az 1948-as függetlenségi háborúban fontos szerep jutott ennek a helynek, Jeruzsálemből ide adták le a Morze-jeleket, melyeket innen továbbítottak Tel-Avivba.

A másfél nap gyorsan elrepült. este visszatértem ramat gani főhadiszállásomra. Anyáék meg Tel-Avivba. Érdekes, itt vagyunk majdnem egy városban, vagy 50 percnyi buszútra.

/képek forrása Internet/

Holnap még félig szabin, aztán hétfőtől teljes gőzzel vissza a tudomány világába.

U.i.: A szállodában nagyon aranyos kismacskákat láttam, sajna a Szombat miatt nem készülhetett róluk foto.

/s újra ez a fránya helyesírás…/

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s