Záruljon a Posztdok napló leghosszabb harmadik fejezete után most az egyik legrövidebb, a negyedik.
4:04 Ben Gurion Repülőtér, Tel-Aviv. A decemberi tortúrához képest egész gyorsan ment a biztonsági ellenőrzés. Igaz, amikor a másod unokatestvéreim neveit kellett volna felsorolnom, leblokkoltam egy kicsit…. pedig kettőjük esküvőjén is ott voltam…
Talán az egy év vagy az egyben eltöltött hat hónap hatása, a tranzitban szinte semmi megvásárolni valót nem találtam. Annak ellenére, hogy korábbi utaim során ez volt az a hely, ahol még egy kicsi hazavihető “Szentföldet”, akár zene, akár hűtőmágnes, esetleg csokoládé formájában még be lehetett szerezni.
Ja, s tényleg nincs már MALÉV, s a McDonald’s étteremláncot is sikerült kitendereztetni a terminálról, jelezvén még sincs minden veszve a globalizáció terén. Van helyette Burgeranch, amellyel egész közeli kapcsolatot kötöttem a ramat gani ÁNTSZ-sarokban.
Az éttermeknél kicserélték a székeket, változott egy-két kisebb bolt is, különben minden a régi… csak a fotelek száma kevesebb a szökőkút körül…
Következzen pár hét vakáció, egy hónapnyi szünet a blogolásban. Minden kedves Olvasómnak szép nyarat!