18:00, vége a napnak… Erőteljesen sötétedik, amikor kipörgetem magam az egyetem forgórácsos kapuján, köszönhetően a hajnali óraátállításnak. Közel egy hónapig ugyanannyi az idő Pesten és Tel-Avivban. Miközben átvágok a négyes út felett, próbálom meghozni a döntést: Könyvtár vagy Otthon? Végül az előbbi mellett teszem le voksot. Rám fér egy kis kulturálódás. Bár a DAN társaság weblapja szerint a 60-as busz megáll a Rambam téren, nekem erős a gyanúm, hogy mégis inkább át kéne szállnom majd a 63-asra. A megérzés bejött, bár erre csak akkor eszmélek rá, amikor áthaladunk az Ayalon felett, s feltűnik az Azrieli három tornya. Sebaj, átvágok a gyaloghídon, s felteszem a nap második eldöntendő kérdését: Könyvtár vagy Pláza? Rám fér egy kis irodalom. Lekanyarodtam hát a csigalépcső felé, irány a 63-as megállója. Az orrom előtt húz el a busz. 15 perc várakozás. Leszálljak vagy ne a Rambam téren? Hát te sem vagy egy határozott ember, Kispaszti barátom – dilemmázom a tel-avivi éjszakában.
19:00, úti célom utcájában bandukolok, a 40-estől kezdődik a házszámozás, a 20-asig kell lejutnom. Fel a harmadikra, az ajtóban utolérem Annát, a rég nem látott ramat gani szomszédot. Családias hangulatban várunk a nap szerzőjére és beszélgetőpartnerére. A belépő 20 sékel, mindezért a szellemi csemegék mellett egy finomságokkal teli asztalról is csemegézhet a látogató. Van lazac, szilvás és túrógombóc is…
Katz Á. László mesél az életéről, mókás történeteken keresztül mutatja be a nem mindig könnyű sorsát. A neves üzletember, hol visszatér a múltba, elmereng az országalapítás pillanatain, hol a jelenből ragad meg egy-egy érdekes sztorit. Mindezt közvetlenségével teszi még élményszerűbbé. A fiatal hallgatóság fel-fel nevet mondatait hallva. Apropó, szívet melengető érzés látni a sok ifjonc arcát, talán kicsit meglepő is egy könyvklubban, a nagypapa korú előadók társaságában. Anna mellett további két szarvasi ismerős is van a “teremben”. Hát igen, a közös gyökerek.
Katz Á. László: Én legyőztem Hitlert – Balassi Kiadó, 2012
Katz Áron László erdélyi magyar zsidó család kilencedik, legkisebb gyermekeként1926-ban született. Mint a népmesékben, az életben is a legkisebb lett a győztes: sikerült túlélnie a zsidóüldözés minden fajtáját, a munkaszolgálatot, a koncentrációs tábort, felgyógyult az ott szerzett betegségeiből és sebesüléséből. 1946-ban, amikor megbizonyosodott róla, hogy szüleit, testvéreit, rokonait elpusztították Auschwitzban, úgy döntött, Palesztinában telepedik le, részt akar venni a zsidóság új hazája, Izrael állam létrehozásában és felépítésében. 85. születésnapján elhatározta, utódai és az utókor számára elmondja élete tragikus eseményekkel, felejthetetlen élményekkel és vidám anekdotákkal tarkított történetét. Egy sikertörténetet, mert – mint vallja – ő legyőzte Hitlert, életben maradt, és megvalósította álmait. Ma is Izraelben él, népes, szerető családja körében. Amit elért, állhatatosságának, merészségének, szerencséjének, szorgalmának tulajdonítja, szülei tanításának, példájának és síron túli szeretetének köszönhetően.
Ne meséld el az egész könyvet! – szól oda a szerző egyik barátja, a moderátor, az Új Kelet neves publicistája, Peer Gideon harmadik vagy negyedik kérdése után. Az ő könyve is beszerezhető ma este, veszek is egy példányt az Izraeli apróságokból. Zárásként elhangzik még pár kérdés a hallgatóság sorából, könyv dedikálás, baráti beszélgetések.
Gideon, Peer: Izraeli apróságok – Révai Digitális Kiadó, 2011
Kedves Géza! Szeretném megköszönni figyelmességedet, könyved elküldését.
Köteted olvasásának feléhez jutottam, de máris megállapítom, hogy írásod szerves része annak a zsidó-magyar gyökérrel rendelkező izraeli irodalomnak, amely egyik jellegzetessége az ereci kultúrának.
A literatúra lokális részének ilyen jellegű – irodalomtörténeti – bemutatása – Kishontól Dan Dalmátig – tudományos feldolgozásra vár. Megérné…
Munkád a Nagyok brilliáns humorának méltó folytatása.
Szívből gratulál, és nagyrabecsüléssel üdvözöl: Schőner Alfréd, Rabbi Professzor
Kellemes este volt, itt a szomszédban, Givatayimban. Köszönet a szervezőknek, előadóknak!
Kedves András!
Örülök, hogy jól érezted magad! Folytatjuk ezeket a találkozásokat, jót tesz az előadónak, és hasznos (lehet) a közönségnek.
Gmár hatimá tová, és Kellemes ünnepeket kívánok:
Peer Gideon (Géza)
Gmar hatima tova Andras