Vegyészkedés...

pn 225./hadinapló XXX. – Nos, akkor ennyi? (11:40)

Az ATV objektív, percről percre rovatát leszámítva szinte valamennyi nagyobb magyarországi hírportál vezető hírei közül kikerült a Felhőoszlop hadművelet. Köszönhető ez valószínű a hatodik napnak, a viszonylag csendes éjszakának.

Reggel óta ismét lövik Eshkolt, Ashkelont, Shaar HaNegevet, Ofakimot és a környező településeket. Persze ez már nem hír a vilgsajtónak, az elmúlt években sem volt az. Az izraeli légierő bombázta többek között a gázai stadiont, amit rakétakilövő állásként használtak.

Jó lenne hinni, hogy ennyi volt, bár sajnos nem hiszem. Itt lebeg az esetleges tűzszünet híre ugyanúgy, mint a szárazföldi behatolásé.

Amíg többet tudunk a helyzet alakulásáról ajánlom ismét a ZIZILEND blog remek írását Jeruzsálemből.

Vegyészkedés...

pn 224./hadinapló XXIX. – “aludj el szépen kis Balázs”, avagy lefekvéshez készülődve rakétás időkben (23:30)

az én Coccolino-macim sajnos odahaza van, a kép forrása Internet

Az ember lefekvés előtt elmegy pisilni, megmossa a fogát, felveszi a pizsijét, megkeresi a maciját (nem odahaza maradt Szlovákiában 😦 ), s bebújik az egyre hűvösebb izraeli éjszakáktól óvó meleg takaró alá. Normális esetben, ilyenkor, rakéta-veszélyes időkben további teendők kerülnek fel, a még ma elvégzendő feladatok listájára. Be kell üzemelni egy kis lámpát, amely egész este ég majd, hogyha futni kell, ne kelljen a kapcsolót keresni. Egymásra kell stószolni a mobilokat, szemüveget, hogy egy karnyújtásra felkaphatók legyenek. Be kell készíteni a cipőt, papucsban mégis sokkal nehezebben fut a menekülő félálomban; az útlevéllel és egyéb fontos aprósággal teletömött farmert. Ezek maradjanak meg, a többi pótolható, ki tudja mi jön be az ablakon riasztás után.

Ki kell képezni egy szabad ösvényt az ajtóig, félretolva az “ideje volna már rendet rakni tárgyakat“. Ha hihetünk a statisztikáknak, a légiriadó alatti sérülések legtöbbje az óvóhelyre történő menekülés során keletkezik. Ha mindez megvan, meg kell keresni a fülhallgatót, amíg nem merül mély álomba a posztdok, fél füllel fülelheti a szirénát, fél füllel a rádiót, ahol szintén figyelmeztetnek az esetleges veszélyre.

A legfrissebb hírek szerint két robbanás hallatszott a késő esti órákban Eilaton, a rendőrség egyelőre nem akadt becsapódott rakéták nyomára.

Légiriadó volt 23:00 környékén Ashdodban, Eshkolban, Hof Ashkelonban, Kiriyat Malachiban és a környező településeken.

A Haaretz szerint több száz Izraelre, a mai napon Gázából kilőtt rakéta az övezeten belül hullott le.

Az esetleges, egyiptomi közvetítéssel kötendő tűzszünetről továbbra is ellentmondó hírek érkeznek.

Mi mást írhatok a mai naphoz zárszóként, layla sheket, csendes éjszakát!

Vegyészkedés...

pn 223./hadinapló XXVIII. – “megint jönnek, kopogtatnak…” (19:45)

Alighogy hazaértem az első rakétás munkanapból – a megszokott gyalogos-buszos módon -, s leültem megírni a délután, kora este történéseinek krónikáját, felsüvített a sziréna. Ma másodszor. A vendégház biztonsági szobájában két afrikai és két cseh lakóval vállaltam tíz percre sorsközösséget. Ennyi időt kell bent tölteni a riasztástól számítva, ha nem jön egy újabb riadó. A tv-t bekapcsolva Tel-Aviv felhőkarcolóit láttuk, kiürülő utcákat, az autópályák kameráin keresztül a megtorpanó forgalmat. Váltás, s már mutatták is a startoló légelhárító rakétát, s amint a Vaskupola lecsap a betolakodóra. Mindezt élőben, mintha egy mozifilmet néznénk, csak a célkereszt most a vásznon kívül, rajtunk van.

Az egyetem weboldalán megjelent egy új rovat: “Ha szól a riasztó” – hirdeti a körbe-körbe járó villogó. Sok időt töltöttem a felsőoktatás padjait koptatva, de szerencsére ilyen üzenettel még nem találkoztam egy weblapon sem.

A nap történéseit, hogy hol, mennyi rakéta hullott Izrael szerte, nehéz lenne összefoglalni, erre nem is vállalkozhatom. Reggel óta lövik Ashkelont, Ashdodot, Ofakimot, Eshkolt, Shaar HaNegevet. Jutott rakéta Beer Shevara, ahol több más városhoz hasonlóan lakóövezetre esett a rakéta.

Az izraeli légierő folyamatos válaszcsapásokkal próbálta megállítani a támadásokat, lecsapva a Hamasz kommunikációs és parancsnoki hálózatára is.

Izrael 80 teherautó humanitárius segélyt küldött a gázai civil lakosságnak.

Egész nap felröppenek hírek egy egyiptomi segítséggel létrejövő tűzszünetről, de perceken belül megérkezik a cáfolat is…

Iráni vádak szerint a katari uralkodó vitt ajándékba olyan órákat és tollakat a Hamasz vezetőinek, gázai látogatása során, amely jeleket továbbíthattak izraeli műholdaknak, segítve a célzott támadásokat.

Az esetleges szárazföldi beavatkozásra a hadsereg felkészült, politikai döntés még nem született.

Dióhéjban ennyit, ha szükséges a Hadinaplóvá formálódott Posztdok Napló újabb bejegyzéssel jelentkezik…

Vegyészkedés...

pn 222./hadinapló XXVII. – tájkép csata után (11:45)

A rakétatámadás ellenére továbbfolytatódik az oktatás a tel avivi körzet valamennyi oktatási intézményében.

A Vaskupola ugyan elhárította a városra kilőtt rakétákat, de a lehulló törmelékek következtében kigyulladt egy autó Holonban:

foto: Ynetnews.com
Vegyészkedés...

pn 221./hadinapló XXVI. – Feküdj! (11:05)

most nem volt idő fotózni

öt méterre az egyetem kapujától elkapott a légiriadó, otthon filóztam elinduljak-e, végül a kelet-európai lelkiismeretesség azt mondta igen… a gyaloghíd végén jártam… rohanás át a portán, még az útlevelet sem volt idő felmutatni, vetődés a virágágyások mellé, kéz a fejre… próbáltam felvenni telefonnal, de nem vagyok egy profi haditudósító, s mellé nyomtam, pár másodperc múlva két-három pukk… lelőtte a Vaskupola… leráztam magamról a Bar-Ilan Egyetem porát elindultam a laborunk felé… az égen még látszott a rakéták útvonala… az épület előtt a büfé kinyitott, visszaültek kávézni az emberek… mire felértem, már tódult ki a tömeg a biztonsági szobaként használt diákszobánkból… WELCOME to Israel

A hídon egyébként pont egy újabb bejegyzésen gondolkodtam. A címe az lett volna IDEBENT, s a lelkiismeretességről szólt volna, meg a háztartási bolt tulajdonosáról, akit minden reggel elmellőzök, s aki hitetlenkedve tekintett az órájára, hogy csak 10:10-kor haladtam el ma reggel a boltját. Még rosszallóan meg is csóválta a fejét! B… m… kiscsávó! – gondoltam, félretéve minden idősebbek iránt érzett – neveltetésemből eredő – tiszteletet. No mindegy, az élet elsöpörte azt a tervezett bejegyzést.

Most idebent, a biztonsági szobában. A kollégák kérdezték, ja ez volt az elsőd odakint, rá akarsz gyújtani?

Ja, hogy haza is kell majd menni még ma, no ezen majd gondolkodjunk pár óra múlva. Irány a kémia és a nanotechnológia!