Mozaikok 1. – 132-es

Két rövid történet jutott eszembe reggel a metrón a 132-esről… 2001-ben vagy 2002-ben történt, hogy egy borongós napon madrichtársammal úgy döntöttünk, a mai peulát az egyik negeves szobáben, a 132-ben tartjuk. Rendben kezdődött el minden,  kb. úgy a foglalkozás felénél véletlenül kinéztem az ablakon, s valami egészen hihetetlen dolgot láttam… A beton úton egy vadkacsaBővebben: “Mozaikok 1. – 132-es”