Hírek

Faházas nyarak - Summer in wooden houses, SZVEM

SZVEM: Faházas nyarak – 1. rész (1996)

A cikk megjelent a Komáromi Zsidó Hitközség Hitközségi Híradó című lapjának 1996 augusztusi számában (a szerkesztők engedélyével közöljük):

Szarvason jártunk
Paszternák András élménybeszámolója

fahazas.jpg

1990 óta immár hagyományszerüen rendezik meg Szarvason a Lauder-Joint Nemzetközi Zsidó Ifjúsági tábort. A tábor célja, hogy a 12 napos turnusok alatt a gyerekek zsidó környezetben legyenek, megismerkedjenek a hagyományokkal, barátokat szerezzenek, sportoljanak, kikapcsolódjanak

A tábornak minden évben van egy központi témája, ez idén a 3000 éves Jeruzsálem volt. Naponta hallgathattunk előadásokat a városról, a táborban található Jeruzsálem Centerben pedig számítógépek segítségével ismerkedhettünk meg Jeruzsálem nevezetességeivel Testvérem és én idén a második turnusban vettünk részt (júl. 14. – 26.) Vasárnap reggel 8.30-kor indultunk Budapestről a 150 km-re levő Szarvasra. A 8 autóbuszt végig rendkívüli biztonsági intézkedések mellett kisérték a biztonsági szolgálat tagjai A tábor terültét is biztonsági őrök védték. Idén a magyarországi csoporttal mentünk (a 2. turnusban volt még orosz, albán és jugoszláv csoport is), ezért sok minden másképp volt, mint amikor 1991-ben szlovák gyerekekkel voltunk Először beosztottak minket a legnagyobbak korcsoportjába a Golánba (a korcsoportok életkor szerint: Negev, Galil, Golán) A Golánnak kb. 90 tagja volt, ezért több kis csoportra osztottak minket, mindegyiket két madrich (nevelő) vezette A programok nagyon sokszínűek voltak, egy részüket szakképzett izraeli tanárok tartották. Általában délelőtt és délután is 3-3 foglalkozás volt, este pedig korcsoport vagy táborszintű rendezvényeken vettünk részt. A leggyakoribbak pl PELJLA (csoportos foglalkozás, amely a tábor témájához kapcsolódik ), MADRICH TIME (olyan foglalkozás, amely nem kapcsolódik a tábor témájához), PARDESZ (szabadon választott foglalkozás, pl: a zsidó menedzsment alapjai, történelem, művészet stb), ART (képzőművészt), sport, úszás Az esti programok voltak a legszórakoztatóbbak: karnevál, történelmi gyilkosságok megakadályozása. Jeruzsálem történelmének fontos eseményei, Izrael törtemé 1948-tól napjainkig, disco. Nagyon élveztük a közös énekléseket, táncokat, az egyik este fákjyával vonultunk a táborban, majd a csoportok által készített téglákból szimbolikusan felépítettük Jeruzsálemet. Megemlékeztünk a Szarvasról elhurcolt 400 zsidó családról, ezután az egész tábor a szarvasi ortodox temetőbe vonult, ahol a mártíremlékmüvön köveket helyeztünk el, majd gyertyát gyújtottunk. Nagyon érdekes volt, mikor éjjel 2 órakor kivittek minket a sötét erdőbe, ahol különböző gyakorlatokat hajtottunk végre, ahogy ez az izraeli hadseregben is szokás. A Sabatot (Tisa beáv-ot is) a hagyományoknak megfelelően tartottuk meg: péntek délelőtt barcheszt fontunk, délután kitakarítottuk a szobánkat, majd ajándékot kaptunk a táborvezetőtől Az ünnep bejövetelekor részt vettünk az istentiszteleten, a vacsoránál Kidust csináltak, a szombati ebéd pedig sólet volt A Sabattól a Kőrös partján búcsúztunk, ott gyertyát gyújtottunk és énekeltünk A második vasárnap a szülök napja volt, ilyenkor a családtagok és a látogatók 13 órától 19 óráig tartózkodhattak a tábor területén A gyerekek műsort készítettek nekik, majd a családdal kimehettek a városba A táborban naponta négyszer kaptunk kóser ennivalót, mindenki annyit ehetett, mennyit akart Uzsonnára süteményt, vagy gyümölcsöt kaptunk

26-án reggeli után indultunk Budapestre, ahova 13 óra körül érkeztünk meg. A táborban mindketten nagyon jól éreztük magunkat, sok új barátot szereztünk A két hét alatt szép élményekben volt részünk, remélem, hogy az életemben még sok ilyen gyönyörű kirándulás lesz.

(Kép forrása: KisPaszti)

SZVEM

SZVEM: Shabat shalom! – a YouTube-n találuk

Ezt a videót a bárki számára ingyenesen elérhető YouTube oldalon találtuk a “szarvas” szóra rákeresve:

(video forrása: YouTube)

Történelem - History

Szarvasi zsidó gyökerek… 2.

Szarvas

Tessedik Sámuel nem tesz említést a korabeli Szarvason zsidó lakosokról, hasonlóképpen az 1821, 1827, illetve az 1839-es összeírás sem. Ennek ellenére az 1807-1808-ból származó megyei összeírásban már egy zsidó lakost említenek és jegyeztek fel. (Dávid) Szentkereszty Tivadar 1829-re teszi az elsô zsidó vallású egyén betelepedését (neve: Weinberger Mózes).
A Harruckern uradalom – melyhez Szarvas is tartozott – elzárkózott a zsidók nagyobb arányú letelepedése elôl, ellentétben a szentandrási uradalommal, ahol már a XVIII. század második felében letelepedtek zsidó családok.
A múlt század 40-es éveiben felgyorsult a zsidóság beáramlása. 1846-ban 67 fô élt a településen, 1848-ban számuk már 225 fôre becsülhetô. 1850-ben a szarvasi zsidóság száma 238 fô volt, amely a lakosság 1,4%-át tette ki.
A Szarvason letelepedett zsidók nem a galíciai bevándorlók közül kerültek ki. Jöttek Aradról, Pestrôl, Bácsból, Nyitráról és Pozsonyból. Foglalkozásukat tekintve zömmel kereskedôk, kocsmárosok, szabók voltak. A házalók bôrt, gyapjút, tollat adtak vettek.
A Szarvasra települô zsidóság beilleszkedése a helyi rendbe akadálytalan és gyors volt. 1904-ben Grimm Mór töltötte be a bírói tisztséget, 1909-ben a képviselô testületnek 5 zsidó tagja volt. A község fôorvosa dr. Déri Henrik.
„A szarvasi izraeliták a közjóért való áldozatkészségükben kitûnô helyet vívtak ki maguknak.” – mondta Zsilinszky Mihály.
Az értelmiségi és tudományos pályákon több kitûnôségeket adott a szarvasi zsidóság.
Az elsô világháború után az országot antiszemita hullám borította el. 1920-ban iktatták törvénybe a „numerus clausus”-t, mely korlátozta a zsidó egyetemi hallgatók arányát. Ezzel a zsidó intelligencia nagy tömegei elôtt bezárultak az értelmiségi pályák.
A náci megszállást követô idôszak tragikus eseménysorozat kezdetét jelentette. 1944. május 6-án Gyulán Székács István fôispán elrendelte a gettók felállítását. Szarvason május közepén már a Rákóczi utcai épületébe hurcolták az elsô zsidókat. Ide hozták az öcsödi és szentandrási hittestvéreiket is. A fôispáni hivatal számításai szerint 1945. júniusban 750 embert hurcoltak el innen.
A holokauszt pusztításai után az 50-es évek végére a kivándorlások miatt teljesen kiürültek Békés megye zsidó imaházai. Ezzel a jelentôs számú, és a város gazdasági, valamint kulturális életében nagy szerepet játszó szarvasi zsidóság története is befejezôdött.
Jelenleg a szarvasi zsidó polgárok száma nem éri el a 10 fôt, s többségük idôs korú.

(forrás: Bényei Krisztina – Adalékok Békés megyezsidó hitközségeinek történetéhez, www.remeny.org, 2003 ősz)

SZVEM

SZVEM: Vajon kóser-e ez a kebabos? (a YouTube-n találtuk)

Ezt a videót a bárki által látogatható YouTube oldalról linkeltük be,  a “szarvas” szóra rákeresve bárki megnézheti.

Ugye ismerős ez a kék kapu…

(video forrása: YouTube)