posztdok napló 4. – ünnepi pillanatok

Kedden éjfél után kerültem ágyba, így szerda reggel megrázó volt, amikor az ünnepnap ellenére 6:00-kor harangzúgással felvert az ébresztőórám… na jó azért visszaaludtam még egy kicsit. Az ashkeloni reggelt közös teázással indítottuk Ornával és Yossival. A délelőtt pihenéssel telt (na jó egy kis szakmai munkával és blogírással is).

A konyha felől egyre finomabb illatok áradtak, Orna ismét remek ebédet készített. Két vendég érkezett még rajtam kívül, akikkel együtt beszélgettünk a virágokkal teli kert teraszán. Simon Tel-Avivból jött, ő Orna egyik rokona, s 1949-től él az országban. Nagyon sok érdekes történetet hallottam tőle. Miriam jeruzsálemi festőművésznő, Komáromban született, s egy éves kora óta él itt. Rendszeresen hazalátogat, így évek viszontlátjuk egymást, hol itt, hol ott.

Gombával töltött palacsinta, házi kovászos uborka, saláták, lazac, gombafelfújt, fetás felfújt,… gyümölcssaláta, sárgadinnye, sütikék… na jó nem sorolom tovább, mert még átmennénk gastroblogba.

Az eredeti terv az volt, hogy este az ünnep kimenetele után jövök vissza. 21 óra után indult volna az első vonat, meg akkortájt startolt volna újra be a tömegközlekedés is. Végül Simon bácsi visszahozott az egyetemig, megelőzve az ünnep előtti csúcsforgalmat.

Nagyon jól éreztem magam Ashkelonban, köszönet az ottaniaknak a sok szép élményért!

A kampusztól a már jól ismert úton sétáltam hazafelé. Minden kihalt volt csupán egy üzlet szegte meg az ünnepi nyitvatartási tilalmat.

Fekete macsekkel vagy valamelyik barátjával, rokonával ismét összefutottam. Egy kuka mellett állt arra várva, hogy átfusson előttem. Kicseleztem, kitértem az útjából!

Ez volt az első ünnepnapom Izraelben, holnap munka, back to the tudomány!

/ha eddig nem tanultam meg helyesen írni és gépelni…  majd ezután/