posztdok napló 8. – Bar-Ilan és egy kis hazai

Reggel ismét egy újabb virág-fajta nyílt ki a hosszú lépcsősor mellett, amelyen le kell jönnöm, hogy elérjem az utca szintjét. Kezdem megismerni a Negba-Hagana utca mindennapjait. A fotóssal, aki már reggel a képeket rendezgeti, a kávézóval, ahol sokan megállnak egy-két percre, a jobbra-balra cikázó 63, 67, 65, 60, 61, 30-as buszokkal.

Ma meglátogattam a pásztázó tűszondás mikroszkópiai labort, igazi szakmai élmény volt a vezetőjénél töltött idő. Azzal köszöntünk el, hogy remélhetőleg együttműködünk majd a közeljövőben. A csoport tagjait, kutatási témáit is egyre inkább sikerül megismerni, átlátni. Ma a laborba menet kicsit bebarangoltam a kémia épületét, de még rengeteg felfedezni való van a kampuszon.

Már az ebédidőmben is feltűnt, mintha elromlott volna az idő. Hazafelé kész szélvihar tombolt. Úgy döntöttem, letesztelem a tömegközrekedést. Rájöttem, hogy a 30-as és a 61-es busznak az egyetemi gyalóghíd másik oldalán van a végállomása. A 61-es mellett döntöttem, amely egy utcányira rak le a szállásomtól. Időben legalább másfélszerese volt, mint gyalog, ha beleszámolom a várakozást, s az ide-oda kanyargást. Esőben, kánikulában azért jó lesz. Akkor majd veszek bérletet is. 🙂

Ma Tegnap este akadtam rá a neten:


http://www.jedlik.hu/esemenyek/rendezvenyek/langesz/Documents/Langesz_235_165mm_12_oldal_screen.pdf

Eddig nem nagyon idéztek tőlem (8. oldal):

“Nem akarunk mindenkiből kémikust faragni,
mindössze megnyitjuk az érdeklődők előtt azt
a világot, amelyben dolgozunk és élünk, ennek
szépségét mi is gyermekkorunkban pillanthattuk
meg először. Ha a mostani ovisok közül lesz
legalább egy, akivel 15-20 év múlva kollégaként
találkozunk majd, nem dolgoztunk hiába.”

(Paszternák András, MTA KK)

S záró-borítófedél sem voltam még 🙂


http://www.jedlik.hu/esemenyek/rendezvenyek/langesz/Documents/Langesz_235_165mm_12_oldal_screen.pdf