A tegnapi nap egész jól indult. Reggel sikerült elkapnom a munkabiztonságos nénit, így elvileg jövő hétfőn megkapom a szokásos, kötelező kiképzést. Van persze, ami nem megy ilyen simán. Másfél hete küzdök egy e-mail címért, ami egyben belépő a hálózatra is. Még szerencse, hogy hoztam a laptopom, különben egy jelszavazott gép előtt ülhetnék tétlenül. Amíg nincs jelszó, nem tudok irodalmazni, nem érem el a cikkeket, nem tudok nyomtani… Aláírtam már egy hosszú héber nyelvű kérvényt, voltam a munkaügyis néninél, a titkárságon, kétszer beszéltem a rendszergazdával, ráuszítottam a témára a főnököm… Ma este kaptam, végül egy mailt, de még nem működött 18:00-kor odabent. Bezzeg otthon az MTA Kémiai Kutatóközpontban, csak tárcsázta az ember a 118-at, s hárman is ugrottak azonnal… Hát igen, amikor az ember kiszakad valahonnan, akkor kezdi meglátni a hely igazi értékeit!!
A tegnapi nap munkával telt, este betértem a pár napja felfedezett buszvégállomás melletti boltba egy kicsit vásárolni. Aztán megejtettem első szentföldi ruhavásárlásomat is a Negba utcában három ing gazdagította a 20 kg-os súlykorlát miatt meglehetősen “szegényes” ruhatáramat. A vásárlás megterhelő pillanatait egy falafel elfogyasztásával oldottam… fenséges volt, olyan mint a szarvasi táborban szokott lenni… ahogy ettem, lélekben az alföldi város határában lévő táborban jártam…
Ma reggel ismét lenyűgözött az egyetemre vezető gyaloghíd. Észak felé dugó, délre üresség… órákig tudnék itt állni. Valahogy mindig kényszert érzek arra, hogy fotózzak egy-egy képet. A délelőtt során felkerestem a pásztázó elektronmikroszkópos (SEM) labort, majd Ornával találkoztam, aki itt írja az egyetemen a doktoriát, s konzultációra jött. Az e-mail címes rohangálás során sajnos csak kis időt tölthettem vele.
11-kor tanszéki szemináriumra mentünk, amelyet egy prof. emlékére tartottak, s a szemeszter végéhez közeledve a család jutalomban részesített két kiemelkedő eredményt elért diákot. Az angol nyelvű előadás előtt, melyet a Ben Gurion Egyetem egy nanotechnológiával foglalkozó professzora tartott, hetiszakasz magyarázat volt, sajnos héberül, így nem értettem. Hihetetlen, egy kémiai szeminárium előtt hetiszakasz magyarázat :). Ez volt a szemeszter utolsó tanszéki szemináriuma, szóval legközelebb októberben…
A délután gyorsan elrepült, most beszéltem Nathalieval, az unokatesómmal, hívott péntek estére. Holnap csütörtök, az utolsó munkanap. Majd este eldöntöm, mi is legyen a hétvégén…
Megkaptam első levelemet is itt Izraelben. Pont összefutottam a házinénivel, aki mondta, hogy a küszöbömre tette. A Bank írt egy háromoldalas héber levelet 🙂 TODÁ!
Megy a TV, a 10-es csatorna, s nekiálltam mosni egy kicsit… folyt. köv.
U. i.: Niki, ma megint láttam fekete macskát! Szerencsére nem ment át előttem, csak előttem haldt 🙂
/helyesírás… ma ze?/
KISPASZTI WEB 