Ha valaki végigolvasta az előző 47 blogbejegyzést, azt a megtévesztő következtetést vonhatja le, hogy Izrael egy napsütéses, békés ország, ahol vannak ugyan szociális és társadalmi problémák, de az élet a normális, megszokott mederben zajlik.
Aztán hirtelen történik valami, s az utazási irodák prospektusképei megtelnek vérrel, üvegszilánkokkal, golyó ütötte nyomokkal…
Naivitás lett volna, azt hinni, hogy majd pont az én egy éves szentföldi látogatásom alatt köszönt be a béke. Az eddigi kilenc izraeli utam során viszonylag mindig nyugodt napokat, heteket fogtam ki.
Így volt ez egészen máig. Reggel még minden úgy indult, mint más napokon. Még mindig légkondi és világítás nélkül kezdtük a napot a laborban. Remélhetőleg a jövő héten majd orvosolják a problémákat, de most nyári szüneten az egyetem nagy része.
/grafika forrása: ‘Bus driver prevented catastrophe‘/
Délelőtt valamikor rápillantottam a hírekre, s egy magyar oldalon olvastam először a dél-izraeli tragikus eseményekről. Az izraeli hírportálokon ekkor már percenként jöttek a hírek sebesültekről, halottakról, folyamatban lévő tűzpárbajokról. A legfrissebb hírek szerint (20:22 helyi idő szerint) 6 izraeli civil, 1 katona és 7 terrorista vesztette eddig életét a Dél-Izraelt ért összehangolt támadásban. A sérültek száma meghaladja a 30-at. A tv-ben megszakítás nélkül mennek a híradók. Élőben mutatják a beer shevai kórházba érkező, sebesültekkel teli helikoptereket… Pár perce nyilatkozott a védelmi miniszter és a vezérkari főnök, a sajtótájékoztatónak hamar vége lett mert újabb fegyveres támadásokról jöttek a hírek. A miniszterelnök most beszél az ország lakóihoz.
A Mitzpe Ramonból (itt jártam vagy két hónapja) Eilatra tartó 392-es zöld Egged buszt érte a támadás, továbbá két autót, és a megtámadottak segítségére érkező katonák autóját…
/útban Eilat felé a 397-es járattal 2009 tavaszán – a 392-es keletről, míg a 397-es busz nyugatról közelíti meg Eilat városát/
Amikor az ember Pestről nézi, hallja, olvassa az itteni híreket, akkor is elszörnyed,… pláne így van ez, ha itt a “szomszéd” utcában történik mindez. Az áldozatok nevét még nem hozták nyilvánosságra… Kik lehetnek? Talán ismerősök, rokonok, szabadságon lévő kollégák? Sokan gyászolnak ma este. S mi volt a bűnük ezeknek az embereknek? Az hogy rossz buszra szálltak, vagy a GPS rossz útra irányította őket ma délelőtt?
Miközben itt Tel-Aviv elővárosában az élet megy tovább… az emberek dolgoznak, buszra szállnak, bevásárolnak a hétvégére… aközben néhány száz kilométerre a rettegés szele szántja a Negev sivatagot…
Üdvözlet! Megérkeztem abba az Izraelbe, amely… erre talán nincsenek is szavak.
Együttérzés minden gyászolóval!
/Úton egy izraeli buszon 2008-ban…/
/…/
KISPASZTI WEB 