Fennállásának hatvanadik évfordulóját ünnepelte a héten a Kol Israel, az izraeli rádió magyar adása – olvastam tegnap este a Facebookon. Nem volt belőle nagy sajtóhír, más, hazai oldalakon nem is futottam bele a kerek évfordulóról szóló beszámolókba. 15 perc naponta, magyarul, az éterben.
Fura, mióta az Interneten is hallgatható az adás, odahaza alig telt el olyan este, amikor ne kattintottam volna rá az oldalra. Mégiscsak más közvetlenül hallani a kinti eseményekről – gondoltam teljes meggyőződéssel. Amióta Izraelben vagyok, két-három alkalomnál többször nem vitt utam a rádió weblapjára, s az még véletlenül sem merült fel bennem, hogy esetleg “igazi” rádión hangolódjak rá az adásra. Kinek van este kilenc körül ideje rádiót “csavargatni”, amikor annyi minden van?
Emlékszem, először Miskolcon, a nagymamámnál töltött nyári szünetek alatt hallottam “Izrael magyar hangjáról”. Esténként bekapcsolta a régi, bútordarabként tisztelt, kis terítővel díszített készüléket, s meghallgattuk az ereci híreket. Egy évtizeddel később, kamasz fejjel a Svájcból kapott kétkazettás magnó antennáját ide-oda mozgatva próbáltam hallhatóvá tenni a rövidhullámon sugárzott műsort. Nagy harc volt minden este, hogy legalább egy-két percre élvezhető legyen a távolból érkező, sajnos akkoriban sem túl rózsás híráradat.
Most itt lenne az alkalom, aztán mégsem… kicsit olyan ez mint az Új Kelet. Amikor ott látod az újságosnál vagy a könyvüzletben, biztos megveszed, ha éppen elfogyott vagy már nem is rendelnek (mint a hozzám közeli boltban), azért nem indulsz neki a városnak, hogy felkutasd.
Az elmúlt hónapok alatt szinte egyetlen magyarul beszélő ismerőstől sem hallottam: “Este azt mondta a Kol Israel…”, s ez azért sajnos jelent valamit… Egyrészről a világháló, az ezernyi hírportál, tv-adó zajában, akkor amikor percről-percre követhetők a világ eseményei, nehéz, s talán picit reménytelen feladat is a készülékek elé csábítani a hallgatót 15 percre. Másrészt, mégis csak jó érzés, hogy van egy műsor, ami anyanyelvünkön készül nekünk, éljünk akár a diaszpórában, akár itt a Szentföldön.
“… Kedves Hallgatók, Önök a Kol Israel magyar adását hallották Jeruzsálemből, Izrael fővárosából… erev tov, Jerusalajim!”
Mit kívánhatok az adás készítőinek, legalább még 60 évet, bis 120!, s ha úgy jön ki a lépés, biztos belehallgatok,…
KISPASZTI WEB 
Nagyon jó “egyperces”! köszönjük, fel is olvassuk a következő műsorok egyikében.
Egyébként az Izraelben élő több mint 100 ezres holocaust túlélő , időskorú hallgatók
közül kerül ki a legnépesebb hallgatói tábor Izraelen belűl..
A másik nagy csoport a külföldön élő,minket interneten hallgatók csoportja. Havi 40-80 ezer belépést jegyez a facebookos automaszámláló.
🙂 Ezt a mondatot kiemelném az irásból, mert ez a lényeg: ” jó érzés, hogy van egy műsor, ami anyanyelvünkön készül nekünk, éljünk akár a diaszpórában, akár itt a Szentföldön”
A jövőben is sok új műsorblokkot szeretnénk csinálni, sokféle szolgáltatást tervezünk bevezetni, de csakis a több mint 10 éve húzódó rádiós reform után lesz lehetőség rá. Jelenleg lehetőségeink erősen korlátozottak.
Mesélték nekünk a hallgatók, hogy például a zsidó kehilékben , zsinagógákban, állandó téma, hogy mit mondott a Kol Israel. Ez nagyon felemelő!!!
Köszönjük a jókivánságokat és reméljük, hogy a jövőben is belehallgat a Kispaszti :))))
a Kol Israel szerkesztői
60 éves szülinap
Az izraeli rádióban, több héber műsorban volt interjú a főszerkesztővel,
sőt még az idegennyelvű adások is megemlékeztek róla.
Az amhári adás vezetője is kért interjút a magyar adásról, a magyar zsidó
közösségről.
Nehány hete a leghallgatottabb héber adó a Reset Bet is készitett egy három órás élő adást, ahol a Kol Israel főszerkesztője volt az egyik meghivott szakértő.
Magyarországon nem foglalkoztak a 60 éves születésnap hirével , talán azért, mert az hangsúlyozottan Magyarország német megszállásának dátumára esik.
A Duna TV 10 évvel ezelőtt készitett egy dokumentum filmet a Kol Israel 50 éves magyar adásáról.
Köszönöm az észrevételeket, kiegészítéseket!
A blogírás szubjektív dolog, azokat az érzéseket, emlékeket, gondolatokat, tapasztalatokat vetetett “papírra”, amelyek a rádióadás születésnapjával kapcsolatban eszembe jutottak.
Örülök, a kommentekben olvasott sok pozitív hírnek a hallgatottságról, Internetes elérésekről, születésnapi beszámolókról!
Egyébként nem csodálkozunk , hogy nem vesznek tudomást a magyar médiában
a 60 éves Kol Israelről. Hiszen Magyaroszág náci megszállásáról is megfeledkeztek
megemlékezni, pedig 600 ezer magyar zsidó polgár elpusztitását jelenti ez a örök szégyent hordozó dátum.
Itt egy irás, ami jól bemutatja a magyar helyzetet.
http://www.demokratikuskoalicio.hu/index.php/2011-12-05-15-42-05/hirek/1977-ki-miert-nem-beszelt-a-parlamentben-a-naci-megszallas-evfordulojan