Vegyészkedés...

posztdok napló 138. – macesz morzsa az öltönyön

Történelmi pillanat, félig öltönyben sem írtam még blogbejegyzést. Hamarosan jönnek a rokonok, s észak felé vesszük az irányt a Széder estére, amely idén egybeesik a szombat bejövetelével. Ma  köszönt be ugyanis Pészach ünnepe. Szerény hajlékom hómectalanítva (kovászos ételek eltávolítva), macesz bekészítve (normál, tojásos, mézes – jó-jó, a dobozon is rajta van, hogy az ashkenáz hagyományok szerint az utóbbi kettőt csak betegek és gyengék fogyaszthatják az ünnep alatt).

Hogy miben más idekint a kovásztalan kenyér ünnepe, mint odahaza, az majd kiderül az elkövetkező napokban. Egy újabb diaszpórai tévhitem viszont már megdőlt. Nem igaz, hogy maceszt csak 1 kg-os kiszerelésben lehet kapni. Itt az 5 kg-os a standard!

Hét napon át kovásztalan kenyeret egyetek: de már az első napra takarítsatok ki minden kovászt házaitokból. Az első napon szent gyülekezés, a hetedik napon szent gyülekezés legyen nektek, semmi munkát ne végezzetek, kivéve, ami evésre szolgál, azt elvégezhetitek. Őrizzétek meg a kovásztalan kenyér ünnepét, mert ezen a napon vezettem ki seregeiteket Egyiptom országából. Őrizzétek hát meg ezt a napot nemzedékeiteken át örök törvényül. Az első hónap tizennegyedik napján egyetek kovásztalan kenyeret, a hónap huszonegyedik napjának estéjéig. Hét napon át kovász ne kerüljön házaitokba. Semmi kovászosat ne egyetek, minden lakhelyeteken kovásztalan kenyeret egyetek.” – Mózes 2. könyve a 12. fejezet (további részletek az ünnepről itt)

a kép csak illusztráció

Pészachról mindig a családi anekdota jut eszembe,  ilyenkor a dédnagyapám és a nagypapám is eladta a Tolnai utcai pékségüket egy nem zsidó szomszédnak, hiszen az ünnep alatt nem birtokolható kovászos étel.

Idén kimarad a komáromi közös Széder, a barátokkal töltött közös pesti esték. Izraelben csak az egyszer mesélik el  kivonulás történetét, szemben a galuti két Széderrel.

Ünnep közeli család nélkül, Anya macesz-gombócait nélkülözve. 😦 Nehéz a posztdoktori sors… Rádöbbentem, otthon maradt a magyar Haggadám (az este rendjét leíró könyv), így tegnap az utolsó tésztás vacsorát követően beszereztem a könyvüzlet egyetlen angol kiadványát.

No, de ünnepre fel, ropogjon a macesz békében és nyugalomban itt a Szentföldön és a világ minden pontján! A húsvétot ünneplő Olvasóimnak kellemes ünnepeket, sok locsolót, piros tojást!

U.i.: Aki nem hallotta a Kol Israel, az izraeli rádió magyar adásában a Posztdok Napló bejegyzését, elérhető itt (11:00-tól), aki nem olvasta a 190. Hitközségi Híradót, belepillanthat itt.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s