posztdok napló 152. – A Pisztráng család története, avagy online mese a Facebookon

Hol volt, hol nem volt, élt egyszer öt pisztráng az izraeli Dan folyóban… Teltek-múltak a napjaik vidáman játszottak, úszkáltak lakhelyükön. Mígnem egy nap lehalászták őket,… Azokban a percekben indul első, internetes online történetem, amikor mély(fagyasztott) álomba került Pisztráng Piri, Pisztráng Panni,Pisztráng Peti, Pisztráng Pisti és Pisztráng Pali.

A rózsaszín pisztrángok piros dobozba kerültek, egyszerű társaik kékbe. Ebben a hibernált állapotban vágtak neki a “Nagy utazásnak…” egészen egy ashkeloni szupermarketig… Itt várták új gazdáikat egymástól elválasztva, mind az öten… Pisztráng Piri, Pisztráng Panni,Pisztráng Peti, Pisztráng Pisti és Pisztráng Pali

Az idő előrehaladtával egyre jobban fáztak már a kis pisztrángok, s kezdett unalmas lenni az összezártság az egyre kényelmetlenebb dobozban. Újra szerettek volna együtt lenni, vágytak a karton dobozon túli világba… “Csak még egyszer találkozhatnék Pisztráng Pirivel”- álmodozott a mélyhűtőben Pisztráng Pali. S láss csodát, péntek késő délután újra találkozhatott az öt jó barát a Dan folyóból..

“Sziasztok, de jó újra látni Titeket!” – kiáltott teli szájjal Pisztráng Panni. Egymás mellett “úszott” hosszú idő után az öt kis gézengúz… Előtörtek a régi emlékek, a sebesen szaladó folyóban töltött időszak meghatározó pillanatai…

Pisztráng Pisti szóhoz sem jutott a viszontlátás örömétől. Igaz a szája is össze volt még fagyva a jeges kalandoktól…

Úgy napozott a konyhapulton az öt vadvízi gézengúz, mintha egy nagy család lennének… apa, anya és a három gyermek… “A mi Pisztráng családi fényképünk igazán jól sikerült”- jegyezte meg Pisztráng Peti, amikor rápillantott a mesélő telefonjára… Ahogy olvadásnak indultak, újabb és újabb gyerekkori történetekkel szórakoztatták egymást

A krónikás készenlétben áll, hogy megörökítse a pisztrángok minden pillanatát… Lassan vége a fagyos rémálmoknak. Felengedni látszik jégtakaró…

Mintha újra nyár lenne… “Meleg van, süt a nap” – örvendezett Pisztráng Piri. “Fiúk, leúszunk a városig?” – vetette fel az ötletet Pisztráng Pali

“Mi lesz most velünk?” – tudakolták egymástól a pisztrángok. “Nyugalom, csak újabb kalandokban lesz részünk” – válaszolt a mindig megfontolt Pisztráng Pisti

“Mi ez, érzitek?” – ült ki a rémület Pisztráng Panni arcára.

“Ideje megfürödni egy kis oliva olajban, közeledik az ünnep!” – vette fel a már a folyóban is mindig anyáskodó Pisztráng Piri

“Hé, mi ez a sötét? Kezd meleg lenni!” – torzult el Pisztráng Peti hangja

“Hetekig, hónapokig úgy éreztem, megfagyok; most meg megsülök!” – morfondírozott Pisztráng Peti. “Változatos a szentföldi időjárás.” – jegyezte meg Pisztráng Pali

“Zöldségeket beszéltek srácok.” – reagált Pisztráng Panni

“Furák ezek az emberek, egyszer lefagyasztanak, egyszer megsütnek!” – fújta ki magát Pisztráng Peti a sütőben átélt kalandok után…

“Hogyan tovább, merre ússzunk?”

“Paszti, megbirkózunk?” – szegezte nekem a kérdést Pisztráng Pali

Köretnek egy kis tészta…

… egy kis saláta

“Ne Paszti, ha nem eszel meg, lehet három kívánságod!!!” – esett pánikba Pisztráng Pali, s hasonló hangokat hallottam a szomszéd tányérok felől is…

Az öt barát, a Pisztráng család végleg elúszott… de az emlékük, a péntek esti asztal körül együtt töltött idő örökre velünk marad. Köszönet mindenkinek, aki végigkövette Pisztráng Piri, Panni, Peti, Pisti és Pali történetét a Facebookon. Külön köszönet Ornának, aki lehetővé tette, hogy a ma esti mesénk megszülessen. Szép szombatot Ashkelonból.