posztdok napló 161. – fényár, avagy villámlátogatás Jeruzsálemben

Az ember  néha felugrik Komáromból egy pesti színházi előadásra, s a taps után visszaindul a dél-szlovákiai településre, de ki hallott már olyat, hogy munka után átruccan pár órára Jeruzsálembe?

Kedd reggel épp elmerültem a kesztyűs dobozban, amikor a hátam mögül megszólalt az egyik kollégám: “Jössz velünk este Jeruzsálembe a Fény fesztiválra?” “Miért ne, vágtam rá azonnal.” – más halaszthatatlan programom nem lévén. Végül egy nappal elcsúsztattuk az utazást. Szerdán fél hatkor benézett a főnök a szobánkba, s azt kérdezte: “Te nem mész Jeruzsálembe a többiekkel?” “Megyek, kicsit később, a munka után indulunk!” – csaltam döbbenettel vegyes mosolyt az arcára.

(video forrása: Youtube)

Hat óra után szálltunk fel a 4-es út melletti megállóban a 400-as járatra, a tel-avivi és a főváros dugóban araszolva kb. másfél óra alatt értük el a központi buszpályaudvart. A tömegközlekedési eszközön azon töprengtem, háromnegyed vagy talán egy egész évnek el kellett telnie, hogy integrálódjam a csapatba. Talán a későbbiekben ez is megér majd egy blogposztot.

Villamossal száguldottunk végig a Jaffa utcán majd a Mamilla bevásárlóközponton át értük el a fényfesztivál kiinduló pontját a Jaffa kaput. A narancs, a kék és a zöld útvonalon kínált szemet-gyönyörködtető látványt a több állomásos, az Óvárost behálózó fényáradat. Különleges lámpák, meglepő vetítések próbálták elvarázsolni a szent helyeket felkereső ezreket. Sokszor mozdulni sem lehetett a szűk sikátorokban. Párszor jártam már az Óváros macskaköves utcáin,  ennyi nézelődővel még sosem találkoztam. A gyanútlan látogatóban az a kép alakulhatott ki, ebben a városban a legnagyobb békében élnek együtt muzulmánok, keresztények és zsidók. Bárcsak a fesztivál multikulti feelingje átszivárogna a mindennapokba is. Helyi ismerősökkel felduzzasztott csoportunk átvágott az örmény negyeden, majd a zsidó negyed közepéig, a Hurva zsinagóga tövében lévő térig jutott. Itt költöttük el az estebédet, s 22 óra révén már vissza is indulhattunk az arab bazáron keresztül a buszpályaudvarra.

(térkép forrása: http://en.lightinjerusalem.org.il/2012/map)

Kicsit nehezen tértem napirendre afelett, hogy itt vagyunk  két utcányira a Siratófaltól, s kihagyjuk a Kotel meglátogatását. Igaz, mint a mai út mutatja, Ramat Ganból  Jeruzsálembe akár minden este át lehet nézni.

Igazi kis spontán csapatépítő volt a városban eltöltött öt közös óra. Az idei volt a negyedik Fényfesztivál, aki jövő júniusban erre jár, ne hagyja ki a következőt!