Hírek

Képek - Pics

S leesett a nagy hó… – a Dénes család felvétele (Izrael)

denes1.jpg

Méteres hó Szarvason a faházak között 2003 februárjában a Dénes család felvételén…

(kép forrása: Dénes család)

Gondolatok

Az emlékkönyvből…

small_32c692f85.jpg

“Hát nem is tudom, ezek voltak azok a házak, ahol mindenki jól érezte magát, főleg én. Ezek voltak azok, ahol mindig kommandóztunk éjszaka, hogy a mádrichok észre ne vegyenek, ahol 6 évesen aludtam először. Igazából rossz érzéssel tölt el, hogy ezt lebontják még ha jobb is lesz, akkor is. Emlékszem mindenki ilyenbe akart lakni amikor még pici negeves voltam, és a faház akkor is faház, tényleg hiányozni fognak a sok régi emlék meg a rossz csínyek.”

Rózsa Dávid

132

Mozaikok 1. – 132-es

small_2872c9210.jpg

Két rövid történet jutott eszembe reggel a metrón a 132-esről…

2001-ben vagy 2002-ben történt, hogy egy borongós napon madrichtársammal úgy döntöttünk, a mai peulát az egyik negeves szobáben, a 132-ben tartjuk. Rendben kezdődött el minden,  kb. úgy a foglalkozás felénél véletlenül kinéztem az ablakon, s valami egészen hihetetlen dolgot láttam… A beton úton egy vadkacsa mamát követett 4-5 totyogó kis kacsa. Egy-két percig dilemmáztam, hogy vajon ezért félbe kell-e szakítani a peulát, de végül egyértelművé vált, hogy egy ilyen élménytől nem foszthatjuk meg a gyerekeket, s így a vadkacsák nyomába eredtünk az egész csoporttal, persze csak tisztes távolból követve őket…

Egy-két évvel később az egyik este a 132-ben meséltem lefekvés előtt, a mese közepén hirtelen három galilos madrich rontott be a szobába, s közölték, hogy az egyik negevesnek most azonnal velük kell mennie, mert valami nagyon nagy csínytevést követett el… Én csak ültem ott a kis széken, teljesen sokkolva… az egész pillanatok alatt történt… vettem egy mély levegőt és folytattam a mesét… elvégre Szarvason mindig történnek furcsa dolgok…

Story

Három polc 2. – Anita felvétele 2006 3. turnusából…

polc.jpg

“Szerintem érdemes megemlíteni a “gyilkosos játékot” a faházak történetében… A játék lényege ugyebár az volt, hogy
mindenki kapott egy nevet és azt az embert kellett “megölnie”, és csak akkor tehette ezt meg ha egy szobában van az áldozat és a gyilkos, más nincs ott, az ablakok és az ajtók MIND zárva vannak (én azért nem tudtam “megölni”
valakit mert a wc ajtó nyitva volt:-P ), na meg nem alszik az áldozat, stb… Egy ilyen gyilkolászós játék közben ismertem meg egy tök jófej fiút akivel azóta is nagyon jóba vagyok…”

(kép és szöveg: Anita)