Hírek

Vasárnap reggel van, elindult a munkahét. 8:18, lassan el kéne mászni dolgozni. Hu, eddig mind a négy tel-avivi légi riasztás idehaza ért. Csak “átsétáltam” a szomszéd biztonsági szobába a sziréna hangjaira. Most végig kell gondolni, mi van, ha a Negba utcán, esetleg a buszon, a 4-es főút feletti gyaloghídon, a kampuszon ér majd a vörös alarm.

Odabent a diákszoba a biztonsági szobában van, az legalább egy újabb “biztos pont”, reméljük.

Szóval menni vagy nem menni, nekivágni vagy sem. Ha valóban hét hétig tart majd ez a bizonytalan helyzet, előbb utóbb elő kell merészkedni. Pénteken is elmenetem bevásárolni. Tudom-tudom Erec kemény legényei és leányai most egyszerre hördülnek fel, hogy ez a “galuti puhapöcs” már megint kezdi. Hát igen, hogy is mondták csütörtökön, Ramat Ganban nem lesznek rakéták! Tévedtek, sajnos. A legviccesebb, amikor a leghangosabbakról kiderül, most pont nincsenek is Izraelben.

A Felhőoszlop hadművelet első tanulságát levontam. Ha egyszer főnök leszek, s egy légiriadós országban emberek vezetését bízzák rám, én biztos megkérdezem a külföldről a csoportomba érkezőket az első szirénák után, rendben vannak-e, nincs-e valamire szükségük. Csak egy sms, egy telefonhívás, egy e-mail. Ha rokonoknak, barátoknak, ismeretlen blogolvasóknak megy, nekem is menne. Szóval az én főnökömnek mindez nem sikerült, pedig csak egy nem helyi beosztottja van. Emberileg megbukott a szememben! Ha nem olvasná a magyar nyelvű internetes naplóm, majd megmondom neki, ha legközelebb szembe jön. Ezzel amúgy elveszített minden erkölcsi alapot, hogy szóvá tegye a mai késésemet vagy ha a végén be sem megyek az egyetemre.

Most, hogy kiírtam magamból szívfájdalmamat, lássuk a csendes éjszaka s a kevésbé nyugalmasabb reggel híreit:

– a légierő 70 célpontot támadott Gázában az éjszaka folyamán

– rakétákra ébredtek Eshkolban, Ashkelon környékén és a városban

– a rendőrség hajtóvadászatot indított az országban illegális tartózkodó palesztinok ellen terror akcióktól tartva

Csendes napot!

Az izraeli eseményeket követőknek jöjjön a mai záróposzt. Csend van, de valószínűleg nem tört még ki a világbéke.

Felröppentek hírek arról, hogy Egyiptom és Katar segítségével közel a megállapodás egy hosszútávú tűzszünetről. Az izraeli illetékesek ezt határozottan cáfolták annak ellenére, hogy az egyiptomi elnök is utalt valami ilyesmire.

A WHO a gázai kórházakban uralkodó állapotok miatt kesereg, talán ennyi rakéta árából juthatott volna felszerelésre is.

Válaszul a Netivotot, Ofakimot és Ashdodot ért újabb rakétákra, koraeste több támadást is végrehajtott a légierő.

A Hamasz az öngyilkos merényletek felújításával fenyegetőzik Izrael-szerte héber nyelvű, vasárnap este közzétett videójában.

Az immár öt Vaskupola légvédelmi üteg 57 rakétát hatástalanított szombaton, a hadművelet kezdete óta összesen 267-et.

Nyugodalmas csendes estét! Amennyiben rendkívüli dolgok nem történnek, holnap este, munka után találkozunk.

Layla sheket!

Blogom állandó olvasói előtt nem ismeretlen Ashkelon neve. Az itt lakó “izraeli pótszüleim”-nél és rokonoknál tett látogatásokról terjedelmes írásokban számoltam be az elmúlt másfél év során.

Pár perccel a tel-avivi incidens után kaptam a hívást tőlük, hogy az egyik, a házuk közelében elhárított rakéta darabjai a szomszéd telkére hullottak. Jöjjön hát egy, a szokásostól eltérő, kevésbé üde felvétel a tengerparti településről, kedvenc izraeli városomból:

Ha már Ashkelonban járunk, ugorjunk át Ashdodba is, ahol délután egy 10 emeletes házba csapódott a rakéta (lásd az Internetről származó képen). Mellette pedig álljon itt kedvenc ashdodi felvételen, melyet áprilisban készített Dávid barátom.

Csütörtök este munkából hazafelé bandukolva, bújócskázó kisgyerekek keresztezték az utam. Ahogy a Negba utca végén az utolsó ház egyik oszlopa felé fordulva hangosan számolt a  srác, arra gondoltam, 10-15 éve biztos nem láttam gyerekeket, akik ezt az általunk is oly nagyon kedvelt játékot játsszák. Mindezt annak ellenére, hogy szinte minden nyáron hetek foglalkoztam a korosztállyal. Hát igen, azok a Stavbárov utcai nyarak, amikor a lépcsőház vasajtaja volt a megcélozandó felület, néha a földszinti lakók  morgását is kiváltva.

Szombat délután szunyókálni próbáltam, lefáradva a végtelenített híradóktól, amelyek percenként ontják, hol, mikor, mennyi rakéta csapódott vagy semmisült meg a déli országrészben. Már majdnem álomra szenderültem, amikor ismét hangosan számoló gyerekeket hallottam, akik bújócskát játszanak a más szombatokon szinte teljesen kihalt utcánkban. Nem tudom, a biztonsági szobába szaladást szokás-e errefelé bújócskával modellezni, de picit fura, hogy hirtelen a környék összes apró-termetű lakójának ez az időtöltés jut az eszébe.

Lássuk miről írnak az izraeli lapok:

Idáig jutottam a gépelésben amikor felsüvítettek a szirénák 16:40 körül, s futni kellett. A biztonsági szobában ért a robbanás hangja. A Vaskupola lelőtte a Tel-Avivba tartó rakétát!

Riadó van ezekben a percekben Beer Shevan, délután Ashdodban egy 10 emeletes lakóházba csapódott a gázai rakéta sérüléseket okozva.

Többet hamarosan!

Kék-fehér blogstandunk másik testvérblogja sem maradhatott néma az országban zajló események láttán. Íme, így látják északról, (még) lőtávolon kívülről a helyzetet:

“Faramuci a helyzet, mert az izraeliek többsége valószínűleg hozzánk hasonló csendes hétköznapokról számolna be, ha kérdeznék őket. Miközben lehet, hogy a szomszéd faluban – vagy két várossal arrébb – hetek óta óvóhelyekre rohangásznak, ha megszólal a sziréna. Szóval úgy van béke Izraelben, hogy közben ez nem mindenkinek az osztályrésze, sőt egyre kevesebbnek az, látva a tel avivi és jeruzsálemi légriadókat. Mindezt nem lehet csak azzal nyugtázni, hogy “jaj de jó, hogy ez engem nem érint”. De megérint.”

további részletek a MISPAHA BLOGban