Alig, hogy befejeztem a 49. blogbejegyzést – közben fél szemmel a tv-híradót néztem -, a médiában közölt statisztikai adatokat arról, hogy hány Grad, Kassam és egyéb rakéta csapódott be, új szalagcímek váltották fel. Beer Shevában telitalálat ért egy lakóházat egy halott, négy súlyos sérült… Ofakimban több gyerek sérült meg egy másik rakéta támadásban.
Rákerestem, a Tel-Aviv Beer Sheva távolság 113 km (Tel-Aviv Ashdod, ahol pénteken sérültek meg többen egy becsapódó rakétától csak 40 km). Ramat Gan talán kicsivel közelebb van. Mit is jelent ez? Kb. azt mintha Pesten ülnék a tv előtt, miközben a 100 km-re lévő Komáromra rakéták hullanak. Még innen Tel-Aviv elővárosából is hihetetlennek tűnik mindez. Megérkezésem után pár héttel buszoztam Beer Sheva mellett a Nano IS Green konferencia résztvevőjeként Dimóna felé. Most meg lövik…
/Izrael földrajzában kevésbé járatos olvasóimnak mellékeltem egy részben Internetről származó térkép-vázlatot, a sárga nyilak jelölik az utóbbi 48 órában rakétatámadást ért nagyobb településeket/
Az izraeliek így élnek 63 éve, ha megkérdezel valakit, meg lehet ezt szokni? Nincs más megoldás, hangzik a válasz.
S mi lesz mindennek a következménye. Felszállnak majd a harci gépek, végrehajtanak néhány célzott támadást, amely a sűrűn lakott gázai övezetben a polgári lakosságot sem tudja kikerülni. Erre jönnek majd a válaszrakéták, az eilatihoz hasonló merényletek… s a vadászgépek újra levegőbe emelkednek majd… s kezdődik minden elölről.
Péntek este, nehezen aludtam el, bekapcsoltam a gépem, s rákerestem az izraeli polgári védelem oldalára, átnéztem, mikor mit kell csinálni, csak a biztonság kedvéért. Mint hogy az oldalon írják: …be prepared! just in case… Én a repülőn is átolvasom a SAFETY Cardot minden alkalommal újra és újra.
Layla Sheket! – így köszönt el előbb a hosszúra nyúlt híradó műsorvezetője. Csendes estét Izrael!
Kisokos (a Wikipédia alapján): Beér-Seva (mai izraeli átírásban Beer-Sheva, magyar átírásban még Berseba, héberül באר שבע) az izraeli Negev-sivatag legnagyobb városa, melyet a „Negev fővárosának” is neveznek. A város az ország déli régiójának közigazgatási központja, mely helyet ad többek között a Ben-Gurion Egyetemnek. A város az ország 1948-as létrejötte óta figyelemreméltóan terjeszkedett. 20 évvel ezelőtt lakossága csupán 110 800 fő volt, míg 2005-ben lakosainak száma 185 500-re volt tehető, ezzel Izrael hatodik legnagyobb városa.
én csütörtök (aug.18.) reggel költöztem Eilatra, így a rakéta záporból pont kimaradtam. 10 hónapot éltem Beer Sheván, ott kezdtem az aliyát. Éppen a tengerparton fogyasztottam a borzalmas költözés utáni jól megérdemelt “sáoármá”-mat, amikor észrevettem, hogy a szabrék nagyon néznek valamit a TV-ben, és akkor láttam, tudtam meg mi történt. Igazából nem szerettem Beer Sheván lakni: tenger sincs, ráadásul orosz nyelv hiányában nem sikerült boldogulnom. Eilat egyelőre jó, bár nagyon szeretnék Tel Avivban élni. Sana sékét lékulám baerec!!! Márta
köszönöm a kommentet, sikeres, béhés eilati hétköznapokat
KisPaszti