posztdok napló 2. – first feelings/az első benyomások

Ferihegy (június 5.) – Anya, apa, Tomi kikísértek a reptérre. Az ELAL-nál egész gyorsan átjutottam az elbeszélgetésen,… utána könnyes búcsú (jó érzés, ha az embert szeretet veszi körül, én is ilyen családot szeretnék majd!)… egy alapos motozás, s máris a Skycourt-ban találtam magam. Miután megállapítottam, hogy a megnyitókor sokkal impozánsabbnak tűnt az épület, s a kilátást eltakaró ideiglenes terminálokat összekötő hidat sem bontották el, kiléptem a schengeni övezetből.

Önmagamhoz méltóan, most is elsőnek érkeztem. Megpróbáltam ismerősöket keresni az egy órával korábban induló Malév gépnél, de végül mégis az ELAL beszállításakor akadtam össze Évável, akivel 2008-ban együtt kísértük Izraelbe az Élet menete csoportját. Kicsi a világ! Ő egy hétre jött nyaralni.

Fülhallgató fel, izraeli zenék. Kis perec Spritetal, majd ebéd. Csirke vagy marha? Na jó legyen csirke. Currys, csírás, lencsés, zöldbabos falatkák. Előtte humusz és pita, hozzá kis saláta, utána sütike. Hát igen “nem csak ELAL, hanem Izrael”.

A kötelező kör Tel-Aviv felett, szép landolás, gyorsan átjutok a reptéren, az útleveleknél nincs sorban állás. Újra összefutok Éviékkel, aki barátnőjével utazik. Nekik bezzeg már kezükben  a bőröndjük! Magam elé pillantok, jé ez  az enyém.

Pénzváltás, taxi… Tök rendes, bevisz a kampuszra, s megkeresi nekem a 206-os épületet. Kis kérdezősködés, leendő főnököm szobája előtt állok. Vadiúj building, a kémia, biológia és fizika tanszékek közé felhúztak egy nanoépületet (wow!!!!)

Rövid ismerkedés, először látom élőben Dávidot. Beszélünk, megnézem a két nagy tágas labort. Kapok helyet a diákok szobájában (ami egyébként a biztonsági szoba is). Kicsit elidőzöm, majd irány a szállás, egy másik csoportból  egy diák elkísér egy darabon. A térképen nincs messze. Gyalog, gurulós bőrönddel kb. 20-25 perc. A dokinéni úgyis azt ondta mindig az MTA KK-ban, hogy sétáljak a munkába… 🙂 Azt hittem, Tel-Aviv lapos, de nem, vannak itt buckák is.

Elköszönök XY-től, annyian mutatkoztak be, hogy … (sorry Szarvason is több napba telt a gyerekek nevét megjegyezni). Az utamon keresztezett egy fekete macska, b… na jó, nem megyek tovább. Végén elérek a 6-os számig, sehol semmi. Hol a vendégház? Telefon, kiderül, rosszul volt a neten, nem 6, hanem 46! Azt a fekete macskáját!

Végül megtalálom, s még közelebb is van az egyetemhez, mint a 6 🙂

Kis szoba, saját fürdőszobával, ágy, mikro, hűtő, TV, wifi, vízforraló. Egyelőre két hétre vettem ki, csütörtökig kell eldöntenem, maradok-e tovább vagy találok-e valami mást. Az élet nagy kérdései!

Este korán (22:00) térek nyugovóra! 11-kor kopognak. A házinéni hozott egy takarót (+ pont), amit ígért, csak elfelejtett.

Layla tov Ramat Gan!

—

Reggel korán kelek, 7:30-ra már bent vagyok /figyelem MTA-s munkatársak!!!! – tudom, tudom mostanában nehezen értem be 🙂 /. Azt mondta egyszer valaki, ha első nap korán mész, és későn jössz a munkából, mindig így lesz. Reméljük:)

Ja, reggel megint átment előttem egy fekete macska. Feladom a babonaságot…

8:30-ig szobrozok a folyosón, csak délután kaptam kulcsot! 9:30-kor osztályértekezlet. kb. 9-en üljük körül az asztalt.Irodalmazásról számol be az egyik diák. Utána ügyintézés,… jobbra-balra kanyargunk az egyetemen. Bankszámla, kb. 40 perc egy kedves hölggyel. Szlovákiát nem ismeri a rendszer, telefonok, kollégák… na jó végül Csehszlovákia alatt regisztrálnak.

Délután várom, hogy majd megyünk együtt kajálni, mint nálunk a Pusztaszeri úton vagy anno Jülichben, Németországban. De nem jön senki… ez egy egyetem, itt beesnek a diákok mérnek, mennek tovább. Irodalmazgatok, megbeszélek,… eltelik a nap. Hazafelé bedobok egy nagy melegszendvicset a kampuszon. Kérdik, mit kérek bele,… ja mindezt héberül… az első hely ahol nem beszélnek az elmúlt egy napban angolul.

Az egyetemet elhagyva a telefonom után nyúlok, hívnám anyát és Tomit, mint minden nap. Bakker, most Izraelben vagyok és roomingolok. Na jó marad az esti SKYPE, pedig úgy szeretnék mesélni…

Mutogatunk, nekem mindegy mi lesz benne, legyen sok, meleg finom… jóllakott napközisként távozom. 20 perc séta, adapter vásárlás, azaz végén kábel lett belőle.

Hazaérek, ideje blogot írni… holnap szünet a közelgő Savout miatt, szerdán ünnep. Csütörtökön újra Bar-Ilan, már várom.

/egyszer majd lesz időm átnézni a helyesírást, elgépeléseket, most nincs/